2011. március 18., péntek

Nőnek lenni...

Nőnek lenni jó dolog! Nem emlékszem, hogy valaha is akartam volna más lenni, vagyis férfi:-). Akkor sem, amikor gyerekként inkább fiúkkal játszottam, és belefeledkeztem az indiános, cowboyos létbe. Őrült üvöltések és vágtázások közepette lengettem a tomahawkot és durrogtattam a puskát, égő gyufaszálakkal lövöldöztem, verekedtem, de soha sem gondoltam, hogy a fiúknak egy picivel is jobb lenne. Aztán, ahogy közeledett a kamaszkor egyre jobban élveztem „lányságom”, majd a „nőcisségem”. Mert csak nekünk, nőknek lehet hisztiznünk, fejhangon visítanunk, toporzékolnunk és elesetten zokognunk egy csendes sarokban. És csak mi nők vagyunk képesek életet adni egy másik kis embernek. És talán ez a legjobb az egész nőiségünkben: az anyaság. És még persze sok minden más. A feleség szerep az igazi oldalán, apánk mellett a kislány szerep felnőttként is, barátnőinkkel a csevej, amely visszarepít a fiatalságunkba. Márciusban pedig van egy nap, amely csak rólunk szól! És ilyenkor úgy szeretem, ahogy ők kényeztetnek: a hajnali kávé, a nagy-nagy gonddal alkotott reggeli, a gyönyörű és odaadással válogatott virágcsokor, a kedves rajz, egy finom parfüm, az esti fürdő. Nőnek lenni jó! Nagyon jó! Remélem még a jövő generációinak gyengébbik neme is megtapasztalhatja ezt. Mi igyekszünk a kisfiúnkkal megértetni ez miért fontos, neki és minden nőneműnek, akivel kedves és remélhetőleg nem csak ezen a napon. Együtt válogattuk az ovis társaknak és ismerős kislányoknak a virágot. Nagyon jó ízléssel egy mély lila tulipán mellett döntött a gyermek. Majd a közös bon-bon készítéshez szedres csokit választott. Mhmmm…az én fiam:-) Aztán az édesség csomagolás módját is ő határozta meg. Celofán, kis lila-kockás szalaggal átkötve (- mert ez így olyan lányos, ugye anya?)S végül bezsebelte a sok-sok puszit, amit a lányok most minden unszolás nélkül kiosztottak neki. Láttam, nagyon büszke rá, hogy mások örülnek a figyelmességének. Én pedig titkon reménykedem ez örökre így marad, s az elkerülhetetlen csalódások majd nem szegik kedvét a hasonló gesztusokhoz.