Otthoni adventi naptár

Mert azért otthonra is kell valami...Most egy nagyon egyszerű a lakás és a fehér-arany kombinációhoz passzoló adventi nyitogatót készítettem. Az alapja 24 kis méretű, natúr papír tasak, amit aztán különböző féle díszítéssel láttam el. Kerül bele természetesen nasi, focis kártya, kukabúvár, mogyoró, puzzle darab, színházjegy stb. 

   

és olvasni való kedves szavak:

Tudod, kisfiam,
neked nem kell a leggyorsabbnak lenned
legjobbnak sem kell lenned sosem
és az sem baj, ha nem vagy a legszebb
se legerősebb, és nem vagy első soha semmiben
nem kell mindent megtanulnod
nem fontos mindent értened
nem kell tudni mindent
s töprengni mindenen
nem kell mindent látni, kipróbálni
s nem kell mindenkit ismerni sem
nem kell feltalálnod semmit
s nem kell fölfedezned új földrészeket
nem kell eljutnod a holdra
nem kell megszámolnod a végtelent
se megnevezned a névtelent
nem kell sikert elérned

nem kell nyerned semmilyen versenyen
nem kell semmit bizonyítanod sem megszolgálnod, sem kiérdemelned
nem tartozol senkinek semmivel
nem kell elszámolnod,
mindent ajándékba kaptál
nem kell fejlődnöd
nem kell jónak lenned
én nem azért szültelek,
hogy neked bármit is kelljen
csupán azért, hogy szeresselek,
és hogy neked szeretni alkalmad legyen...

(Görgényi Tamás)

"Amikor születtem, nem jeleztek nagyot, messiás-mutató különös csillagok,

csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok."

(Mécs László)

Amikor még egész pici voltál, egy puszival jobbá tudtam tenni számodra a világot. Vagy egy kanálnyi orvossággal. Meg tudtam javítani olyasmit is, amin még a puszi sem segíthetett - ragasztóval és szalaggal, tűvel és cérnával, kapcsokkal és madzagokkal. A felnőtt dolgok meghaladják a képességeimet. Azt kívánom, bárcsak lenne olyan varázserőm, amivel helyre tehetném az ilyesmit is. De nem tehetek mást, mint hogy itt vagyok. Mindig itt leszek. 

(Pam Brown) 

Amikor a pillangó megmozdítja a szárnyát, fuvallat száll az egész Föld körül; amikor porszem esik a földre, az egész bolygó egy kicsit súlyosabb lesz, és ha lábaddal toppantasz a Föld kissé eltér a pályáról. Amikor nevetsz, körben terjed a vidámság, mint a tóban a vízgyűrűk, és amikor szomorú vagy, sehol senki nem lehet igazán boldog. 
(Norton Juster)

Adventi naptár és díszítés a suliban

Bevállaltam, hogy elkészítem az iskolai adventi naptárt a gyerekeknek:-)))Az igazság szerint nem sokat agyaltam rajta, mert már régóta tetszik a wc papír guriga felhasználásával készült ötlet, csak eddig még soha sem fogtam hozzá. A szaloncukornak felöltöztetett gurigákba: hóember nyalóka, csoki mikulás, mogyoró, találós kérdés, és pár db lego került. Természetesen az utolsó kisgyerek az összerakási útmutatót is megtalálja:-))) Remélem nagyon fogják szeretni! A tanítónénik is kaptak extra bónuszként egy kis csokit és karácsonyi süti receptet:-)))

És például ilyen találós kérdések kaptak helyet a naptárban:

 

Egy lyukon bebújsz, két lyukon kibújsz, akkor vagy igazán benne, amikor kibújtál belőle. Mi az? (nadrág)

Utolsó ez az öregember, jövöget lassan, bölcsőjében szép Karácsonyt s új esztendőt ringat. (december)

Melyik ló jár iskolába? (a tanuló)

A terem díszítésében is kivettük a részünket. Teljesen véletlenül került kezembe, egy korábbi évek kopogtatója és adventi koszorúja + pár dísz, amelyeket mi már biztos nem használunk fel, úgyanis családi közmegegyezéssel maradunk a fehér-arany színkombinációnál:-)))) Így ezek a kedves tárgyak, némi felújítás után mind Örs sulijába vándoroltak.Remélem a mi termünk lesz a legszebb!

Szótagolás-hangoztatás

Egy egyszerű trükk, amivel szórakoztatóbbá tehetjük az olvasás tanulást.

Kis kartonlapokra képeket nyomtatunk (célszerű az olvasó könyv illusztrációit és szavait használni a gyakorláshoz). Aláírjuk a kép által ábrázolt szót. Bejelöljük rajta, jól látható vonallal a szótagokat. Majd a szó alá karikákkal illusztráljuk, hány hangból áll és ott is jelöljük a szótagot.

A képeket kis tasakokba tesszük. Számmal jelöljük, melyik tasakban hány szótagú szó található.

Ezzel az előkészületek meg is történtek. Fehér papírt helyezünk a gyerek elé és egy maroknyi 4 színű lego kockát.

 

Most már csak a gyakorlás van hátra:-)))Szótagonként más- más színű kockával jelöljük a hangokat. 

 

Igen ám, de a gyermeki fantázia, találékonyság mindig felülmúlja a mienket és én erre minden alkalommal rá is csodálkozom:-))) Mert a kockákat nem csak síkban lehet lepakolni...

És ha már ezek nagyon jól mennek, akkor komplikáljuk. Cseréljük ki az előre meghatározott magánhangzó kockáját pirosra.

Ugye milyen egyszerű?:-)))

Bagoly süti

Egyszerű vajas keksz bagolynak álcázva:-)))

Hetekig elmarad dobozban (már ha addig nem fogy el-nekünk még nem sikerült kipróbálni az eltarthatóságát:-))) A szemek csokiból készültek.A reggeli kávé, tea mellé isteni, de a suli tízórai mellé is határozottan elfér.

Tanya Olimpia -Suli Buli

Suli nap volt a hétvégén. Lelkes szurkoló táborunk molinója és a csapatnak járó energia pótlás:-)))

A bárányok csokis mackó szeletet a kifulladt tyúkok, pedig epres actimelt rejtenek:-)))

Tictac álruhában

Újabb meglepi az uzsonnához:-)))

Dart Wader attól tűnik 3D-nek, mert a fénykard pirosra festett gyufaszálból készült:-)))

Őszi "jópofaságok"

Hétvégi bohóckodásunk eredményei:-)))

Hullanak a puzzle falevelek. A mosoly a fatörzs-tenyéren csak a véletlen remekműve:-)))

Őszi termések ideje. Gesztenye, alma, körte...

...és amikor a kukac-ujj is megtalálja:-)))

Bár külső szemlélőnek nyilván nem tűnik fel, de én látom mennyit ügyesedett a nyáron!

Amúgy nagyon humoránál van csemeténk. Hétvégén az egyik parkolóban apa felhördült mert egy kocsi a menetiránnyal szemben jött. Mire Örs:

- Apa, nem szép dolog a Mikulással kiabálni!

Én hangosan "felnyerítettem", mert átnézve a másik autóba tényleg csak a puttony hiányzott:-)))

Sui kezdés, avagy hárman a pácban...

Jogosabb már nem is lehetne a cím második fele :-) Mert mi bele estünk abba a "szerencsés" generációba, akik egy teljesen kaotikus, követhetetlen és rengeteg pontján felfoghatatlan iskolarendszer reformba kezdik meg iskolás életüket. Hármas szám most nem kis családunk tagjainak számára, hanem a szereplőkre utal, úgymint: gyerek, szülő, pedagógus. Az egész őrület szelét már valahol január környékén az iskolák, előkészítők, tanácstalan pedagógusok között bolyongva megéreztük, de élesben szeptember 2-tól tapasztaljuk. És közben persze mindenki igyekszik a gyerek érdekében normalizálni a körülményeket. Így aztán az összevisszaságon és fejvesztettségen kívül nem nagyon érzékel mást csemeténk az iskolakezdésből (mondjuk élből azt hiszi, hogy ez a normális és az iskolás élete már csak ilyen:-)))mi pedig csak reménykedni tudunk, hogy nagyon nem!!!) Pont most a kezdetekkor,  amikor nyugalmat, türelmet, kiegyensúlyozottságot kellene árasztania a pedagógusoknak (és persze nekünk is), na akkor áll minden a feje tetején! Örs meg is jegyezte már az első napon a tanítónéninek, hogy bizony ő fiatalabbra emlékezett:-))) (még szerencse,hogy a humorérzéküket nem veszítették el a pedagógusok a felfordulásban!)És közben hihetetlen, de igaza van a csemeténknek, legalábbis abban az értelemben, hogy a tanítónénije a héten fáradtabb volt, mint év végén amikor legutóbb találkoztunk vele és ez nyilván nyomot hagy az emberen.Most nem ecsetelném anya, apa gyomorgörcsét úgy péntektől hétfőig bezárólag mire elindítottuk fiúnkat egy ismeretlen és reméljük végtelenül csodálatos úton.És azt a kimondhatatlan euforikus érzést sem, amely minden nap hatalmába kerít minket, amikor magától reggel felpattan és összekészül, vagy délután amikor fülig érő szájjal fogad minket és nem győzi ecsetelni élményeit és beszámolni a rengeteg dicséretről, manócskáról, amit napközben besöpört. Ezúton is kalapot emelünk tanítónénijei (és minden pedagógus) előtt, akik emberfeletti munkával állnak helyt nap, mint nap és hitetik el a gyerekekkel, hogy jó ebben a világban élni és kisdiáknak lenni!Azt sem ecsetelném, hogy hétfőn a maratoni szülői után zombinak éreztem magam a fáradtságtól és kb. üres volt az agyam. Hogy kapásból nem tudtam sem a szekrénykulcs problémát, sem a tankönyv oda-vissza, át csereberéjét (leltárba kell vetetni, mert használjuk, de mégsem, mert a miénk is meg nem is:-)))abszolválni.Hogy kapásból rosszat írtam az üzenőbe (mert anya nem ismeri az órát:-)))és fogalmam sem volt hogyan teremtek elő egy max. 7 cm magas matekdobozt, amibe ugye minden belefér, de ugyanakkor az is betuszkolható a pad fiókjába.Jaj és inkább nem sorolom, mennyi mindent nem értek még:-)))Valahogy mégis túléltük és már csütörtök van:-)))Lassan minden a helyére kerül és lenyugodnak a kedélyek.Persze órarendünk még nincs, és egyenlőre csak az úszó edzésre mertem elkérni Örst (a zenét és egyebeket most nem feszegettem, a sakk meg szerencsére nem esik bele az egész napos iskolarendszerbe:-))). Azt csak halkan kérdezem, hogy normális-e, hogy a 7 évesemnek napi 8 órát kell egy intézményben helytállnia (gyakorlatilag annyit dolgozik, mint egy felnőtt), majd mindez után az általa is kedvelt foglalkozásokon megjelennie? Normális-e, hogy egész szeptemberi hónapban fejlesztő pedagógusok, logopédusok és egyéb szakemberek cincálják az éppen még beszokóban lévő kis embereket, hogy megtudják vajon tudja-e, hogy az embernek van füle és ha igen, akkor kettő és a bal keze a bal keze...?(És azt is csak egészen halkan jegyzem meg, hogy elméletileg ilyen vizsgálatok alapján minősítették az óvodában vagy aki rászorult a családsegítőben, iskolaérettnek a gyermeket.Akkor azok a szakemberek nem jól mérték fel?) 

Egyébként minden rendben, a gyerkőc nagyon lelkes, rengeteg sikerélménye van és lassan mi szülők is behozzuk a lemaradásunkat:-)))

Csodálattal hallgatjuk a tanítónénit!

       

Igazi iskolás a padban

 

 

Uzsonna:-)))

Az a "bizonyos" matek doboz kívülről...

belülről (még üresen).