Szövegértő olvasás

Nagyon messze kezdem...Talán azzal, hogy Örs születése óta rengeteg mese, vers, mondóka hangzott el otthon. Magam is meglepődtem mennyi mindenre emlékszem ifjú koromból és büszke voltam arra is,még mindig elég egy verset, prózát néhányszor elolvasnom ahhoz, hogy vissza tudjam adni. Szerencsémre Örsnél abszolút nyitott fülekre találtam. Imád mindent ami irodalom. Ezért kicsit csalódás és főleg meglepő volt számomra, hogy nem kezdett el olvasni már az óvodában. Nem és nem érdekelték a betűk.De mielőtt félre értés történne nem azért, mert feltétlenül úgy kell mennie egy gyerkőcnek suliba, hogy már tud olvasni (egyébként én is csak ott tanultam meg:-)))hanem mert egy jó képességű, érdeklődő kisfiú általában magától nyit ebbe az irányba. És beindult nálam a "paraanya": valamit nagyon elszúrtam. Egy darabig próbáltam motiválni az olvasás irányába, aztán közelítve a második nagycsoportos év végéhez feladtam. Elkönyveltem, hogy fiú és teljesen normális ha inkább a matek iránt vonzódik. Aztán mikor elkezdődött a suli megnyugodtam, úgyanis csak ketten tudtak olvasni az osztályából (az ő osztálya egyébként élből matekos osztály:-))) és ráadásul a magyaros tanítónénivel szerelem volt első látásra, aki kellően megnyugtatott, neki még olyan kisgyereke nem volt, aki nem tanult volna meg olvasni. Szépen haladgattunk előre...hozta a csillagokat, jutalomkártyát. Aztán eljött az őszi szünet és elém állt, hogy menjünk a könyvtárba.Egyszercsak szinte észrevétlenül elkezdett olvasni, majd írni. Pedig ekkor még csak a 4. betűt vették az iskolában...Először persze nem akartam hinni a fülemnek, szememnek, de amikor az őszi szünet végére hat könyvet kiolvasott és gyakorlatilag mindent, mindenhol (a wc tisztító használati utasításától, a reklámtáblákon át, a HVG gazdasági hírekig) már hinni kezdtem. Azért mindig kérdezgettem, vajon tényleg érti is, amit olvas? Mert úgye ez lenne a lényeg:-)))Kétkedtem kellőképpen, de amikor a tanítónéni is vele olvastatta fel a matematika példát és magyar órán külön szövegértő feladatot kapott már kezdtem hinni benne. De a bizonyosságot az első adventi meglepetés kibontása hozta. Előbbi posztban már említettem, hogy a tasakokba kis idézeteket, verseket is tettem.Így mikor levette a napi "meglepkét" bevonult a szobájába, pár perc múlva pedig már csak azt láttam, hogy sírva borul a nyakamba:- Anya, annyira meghatódtam, attól amit írtál.Szóval, azt hiszem megértette...
 

 

Elolvasott könyveink:-)))) És nem múlik el nap, hogy ne olvassunk valamit. Ha máskor nem ágyba bújás után egy rövidet, de igényli és ez olyan jó...