Délutáni töprengések...

Jó ha valakinek van apukája! Ha pedig olyan apukája van, mint a kisfiamnak, akkor különösen jó! Ez miért jutott hirtelen eszembe?Mert itt ülök vasárnap késő délután egy forró latte macchiatoval a kezemben és hallgatom a csendet. Ez ritka dolog! Azt hiszem mindenki tudja és értékeli is, akinek gyermek van a háznál. Apa a kisfiával és az unokanővérkével biciklizni van. Méltánytalanul vagy jogosan (erre talán csak a pszichológusok vagy szociológusok tudnának helyes választ adni) kevés szó esik a férfiak családi szerepvállalásáról. Pedig ott vannak ők vagy legalábbis egyre többen, akik annak ellenére, hogy erőn felül dolgoznak és gondoskodnak rólunk, aktívan kiveszik a részüket a család mindennapjaiból. Ők azok, akik nem csak a diplomaosztáskor vagy a táncbemutatón, sportversenyen düllesztik ki a mellüket, hogy lám-lám az "én gyerekem", hanem elhordják a táncpróbára, balettcipőt hajkurásznak, hajat szárítanak az uszodában és türelmesen századszor is elmagyarázzák a 2x2-őt. És ők azok is, akik éjjel tartják a hányó gyerek fejét, kiskanalanként diktálják bele a teát és körbejárják az ügyeletes patikákat a felírt gyógyszerért. Akiknek nem derogál megfogni a porszívót, a szőnyegen brümmögve autóversenyt játszani. Biztosan hosszan lehetne még sorolni, nyilván családonként változó szituációkkal, de most nem tenném. És ömlengeni sem szeretnék a "mi apukánk" iránt, ezért csak álljon itt a mai napja:

Reggel ágyba hozta nekem a kávét a kisfiúnknak meg a szigorúan habos kakaót:-)

Gyermekkel az ölében végignézte Dóra és Diegó kalandjait:-))

Leszedte a megszáradt ruhát:-)))

A tegnapi nagy tök mellé ma kifaragták a fiúk a kisebbet is :-))))
Összeraktak egy szuper versenypályát, amihez még boxot is építettek:-)))))
A gyermek választhatott, hogy a Vízraktérbe mennek színházi előadásra vagy uszodába, végül usziztak:-))))))
És most délután van és bicóznak:-)))))))
+ (a ráadás)
Holnap pedig leadjuk helloweenezni a gyerkőcöt és engem visz el moziba meg vacsorázni:-))))))))