2012. február 23., csütörtök

Te nem vagy normális...

Pontosan ezekkel a szavakkal tért vissza kedden este, olyan 10 óra magasságában a férjem a konyhából. Meglepve tekintettem fel a könyvemből és nem tudtam mire vélni a dolgot, egyrészt mert ritkán használ ilyen erős kifejezést, másrészt mert 0 előzménye volt. Aztán gyorsan végigcikázott a fejemen, hogy esetleg a konyhában csináltam valamit (de azt már egy hete megtettem, amikor kiégettem a konyhát). Kinyitottam a hűtőt...folytatódott a mondata- ajaj biztosan valami ráesett, mert hajlamos vagyok minden cm-t beépíteni:-)))S mi jött velem szembe...? Abban a pillanatban beugrott, hogy valószínűleg az ovis farsangra készített házi krémessel szembesült.A címben elhangzó mondat természetesen a belefektetett munka miatt szaladt ki életem párja száján. Na ja, miután már egy tálca sajtos perec is arra várakozott, hogy holnap 30 éhes száj elfogyassza:-)))



Persze én rutinosan védekeztem, hogy egy perc alatt elkészült.Ő pedig rutinosan csóválta a fejét és ezzel lezártuk a témát:-)))

1 megjegyzés:

Lepkevár írta...

Minden elismerésem! :)