2013. január 16., szerda

Könyvajánló

Karácsonyra természetesen könyvek is kerültek a fa alá. Közülük most hármat szeretnék megosztani veletek, amik engem külön-külön és teljesen másért lenyűgöztek.

Bosnyák Viktória: Puszedli és Habcsók egy igazi karácsonyi könyv amiben az a varázslatos, hogy témájától függetlenül egész évben olvasható.Puszedlit a barna medvét nem hagyja nyugodni egy kérdés: mi lehet az a karácsony? Megkérdezi a barátait, de mivel ők, ugyan úgy, mint Puszedli téli álmot alvó állatok, nem tudnak rá jó választ adni. Viszont azt elég hamar megtapasztalják, hogy a karácsonyhoz kevés a sok ajándék és a szép fenyőfa. Végül Habcsók, a jegesmedve segítségével megtanulják, hogy az igazi karácsonyhoz egy dolog szükséges, a szeretet. Így boldog karácsonyt rendeznek májusban!!! A gyerekek nyelvén, igényesen megírt, bájos, humoros és olykor nagyon is elgondolkodtató történet Rippl Renáta illusztrációival.

"-Karácsony? Úgy hangzik, mint egy szörnyeteg neve- mondta a sün, és riadtan összegömbölyödött. 
- Az sem lehet- rázta a fejét Puszedli.- Két piros betűs nap decemberben. Szerintem olyankor is jön valaki, mint húsvétkor a nyúl. Talán az elefánt, a róka vagy a csiga."

"- A lényeg nem a sok játék- magyarázta Boróka. - Olyan ajándék kell, aminek igazán örül,aki kapja. De én nem ezért szeretem a karácsonyt. Olyankor jó kedvünk van, együtt énekelünk, és sokat játszunk."



Jill Tomlinson: A bagoly, aki félt a sötétben egy szörnyen humoros könyv. Voltak olyan részek, amelyeken könnyesre nevettük magunkat a gyerekkel. Egy gyöngybagolyról szól,aki fél a sötétben és lévén, hogy a baglyok éjszakai madarak ez nem túl nyerő tulajdonság számára.A mamája és a papája hatalmas türelemmel igyekszik megkedveltetni vele a sötétséget, már csak azért is, hogy közösen mehessenek vadászni és ne nekik kelljen megtömniük a kicsi madár feneketlen bendőjét. Nem árulom el, hogy Hupp megkedveli-e a sötétséget a könyv végére vagy sem, inkább vegyétek kézbe és szórakozzatok olyan jól, mint mi!

"- Te nem félhetsz a sötétben- mondta a mamája.- A baglyok nem félnek a sötétben.
- De én félek- felelte Hupp.
- De hát a baglyok éjjeli madarak- csodálkozott a mama.
Hupp lesütötte a szemét.
- Nem akarok éjjeli madár lenni- motyogta.- Nappali madár akarok lenni."

"Ez alkalommal nem sikerült időben működésbe hoznia a szárnyait, úgyhogy csak zuhant és zuhant, egyre gyorsabban, míg egy földrengésszerű huppanással megérkezett az öreg hölgy lába elé. 
- Te jó ég!- kiáltott az öreg hölgy.- Villámcsapás!
- Ööö, igazából gyöngybagoly vagyok- zihálta a villámcsapás, amikor újra kapott levegőt."

"- Nem hinném, hogy a baglyok ráncosak lennének, legalábbis a gyöngybaglyok nem. Inkább olyan molyette kinézetük lesz."

Az Anna Laura Cantone által rajzolt vidám történet, olykor elgondolkodtató és sok olyan kérdést felvet, amire mi okos felnőttek sem tudunk jó választ adni.

"- Ja igen, a sötétség kedves lesz, ha megöregszel.Csak üldögélek a sötétben, és emlékezem. Visszaemlékszem drága férjemre, meg a gyerekeimre, amikor még kicsik voltak, meg a régi szép időkre, amikor mind együtt voltunk. A sötétben soha nem vagyok magányos."  





Bátky András: Mirka avagy hogyan kell szeretni különleges könyv. Különleges témát, különleges hangon szólaltat meg. Hogyan kell  szeretni? Sokan keressük rá a választ. Mint ahogy arra is, hányféle szeretet létezik? Mirka is ezt akarja kideríteni. Elindul otthonról, hogy meglesse ki hogyan szokott szeretni. Útközben sok mindent megtanul a szeretetről, leginkább azt, mennyire sokféle lehet.  

"Mondjuk az lenne a címe: Hogyan kell szeretni? Igen, ez az, gondolta. Pont erre van szüksége mindenkinek. Mert itt van például mama és papa. Azt hiszik mindketten, hogy jól szeretik a kislányukat. Elégedetten ülnek éppen a munkahelyükön, és időnként elmosolyodnak. Még talán össze is pacsiznak, amikor hazafelé jöttükben este találkoznak a buszmegállóban.Teljesen nyugodtak, mert szívük mélyéig meg vannak győződve arról, tudják, hogy kell szeretni a kislányukat. Pedig nem tudják.Egyenesen fogalmuk sincs!"

"- A fiaim boldogok most, és én annyira szeretem őket, hogy mindent megtennék a boldogságukért- mosolyodott el a néni.- Az én szeretetem elválasztott minket, de csak százemeletnyi távolság van köztünk, és a szeretetnek ennyi meg sem kottyan.
... - Köszönöm, hogy el tetszett mondani az elengedős szeretet dolgát."

"- Ez érdekes- hümmögött Mirka.- Ezek szerint van szigorú szeretet is. Én azt hittem, a szeretet csupa kedvesség és gyengédség.
...
- Na nem biztos, hogy ezt a mamáék orrára kell kötnöm- mondta Mirka, miközben átment a világgá szaladt zebra hűlt helyén a másik oldalra.- Még a végén tanulhatok majd reggeltől estig, puszta szeretetből!"

Szerintem a Takács Mari illusztrációival ellátott könyv inkább édes-búsnak, borongósnak mondható. De mindenért kárpótol bennünket az érzelemgazdag történet.


Kellemes Olvasást Kívánunk Mindenkinek!!!











Nincsenek megjegyzések: