Vasárnap a múzeumpedagógiai foglalkozás természetesen a márc. 15-e jegyében telt. Aki nem ismeri ezeket a foglalkozásokat, azoknak dióhéjban bemutatnám. A múzeumpedagógusok tematikus délelőtt keretén belül foglalkoznak a gyerekekkel. Mindig van egy kis mesélés, beszélgetés az adott témáról (korról), múzeum ehhez kapcsolódó részének megtekintése, kézműveskedés, dalok, játékok, színjátszás. Most a szabadságharchoz kapcsolódó dalokat tanultak a gyerekek (kottát is kaptak hozzá:-))), beszélgettek a magyar huszárok életéről, majd huszár csákót, dobot, zászlót a lányok pedig keszkenőt készítettek. Utána a dobosok felvezették a huszárokat és a tüzéreket, majd tisztelegtek a zászlóvivőknek, végül a lányok dallal búcsúztatták a harcba igyekvő magyar katonákat. A legvégén egy rögtönzött Mátyás király mesével zárták a gyerekek a délelőttöt.
A huszárok megtanultak menetelni, pihenni, tisztelegni, vigyázzba állni:-))) A csákó teljesen Örs keze munkája, a színezéstől, tűzéstől kezdve a vágásig. Hálás köszönet a Tanító néninek, akihez iskola előkészítőre jártunk és aki hangsúlyt fektetett az olló használatának fontosságára. Mi pedig gyakoroltunk szorgalmasan és meg is lett az eredménye. Mire megérkeztem Örs már szinte teljesen kész volt a fejdísszel és oda súgta nekem: -Anya mi abban az élvezet, ha a mellettem levő kisfiúnak az apukája készíti el a csákót?!:-))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése